Tavasz hivogató
******************

Forog-mozog a levegő.
Talán a tavaszi szellő?
Itt kering már a tekergő,
benne vagy, mint apró felhő!

Hol ezüst, van hogy fekete,
habos-fodros futó sziget.
De, itt vagy!-szúrós lehelet
az utad, mely ide vezet.

Fákon rügy fakad nyomában,
virág erdőn üde álom.
Fodros felhő, te kószáló,
hozd a tavaszt reá várok!

Súgom, s tudom hallgatod.
Égi tünemény adj napot!
Zúgó szél édes dallamot,
tavaszt hozzál vérző alkony!

Forog-mozog a levegő,
siklik, tovaszáll és nevet.
Árnyék követ, oly esendő,
hangjával űzi a telet.

Nagy Erzsébet
Szarvas
/lizbet01/